Második/utolsó pihenőnap

Mint már írtam, azzal kezdtük a napot/hajnalt, hogy Simi is kidőlt a sorból.

Aztán reggelre Lakynak is láza lett, gyarapodott a gyengélkedő…

Délelőtt az állatkert helyett, mely garantált csalódás lett volna – az útikönyvek, kommentek szerint –inkább a „keresztes” hegyre mentünk fel autóval.

Egy kilátótól megcsodáltuk a várost, és többedszerre állapítottuk meg, hogy akár egy jól prosperáló várost lehetne csinálni belőle…, de…

Aztán tovább gurultunk egy monostorhoz. ahol is a táj után a kecskékkel is sikerült barátkoznunk, bár ők ellenálltak L képek

Kedves kis ékszerdoboz volt a templom/kápolna.

Az templomgondnok a kezdeti szigorúsága után még azt is megengedte, hogy bent csoportképet készítsünk J

Délutáni szieszta végére gyúrónőnk is kidőlt a sorból J

Edzés, vacsi… a szokásos.

Már egy hete csak a liftre gondolok…, meg-megállva – ugyanis pont egy hete nem képesek megjavítani az egyik liftet. El lehet gondolni, hogy a csúcsforgalomban / reggeli, ebéd, vacsi,edzés, meccs /, egy lift szolgálja ki a közel 200 fős tornát L

Pató Pál úr itt egy köznapi emberke lenne!

Igyekszünk feltöltődni a holnapi napra!