2010. augusztus 14., szombat

3:0, ahogy reméltük…

Későn feküdtünk, nehezen aludtunk el, kavarogtak a meccs élmények bennünk.
Viszont korán kellett kelni, mert  délelőtt edzenünk, készülni akartunk a Portugál letámadás ellen.
Így még ebéd előtt is lehetetett pihizni, meg korai ebéd után is J
Aztán taktikai megbeszélés, irány a meccs.
A csarnokról is kell egy-két szót emelni – hamár a másikat dicsértük. A képek beszédesek! Nem mai darab a csarnok, a parketti is közel egyidős / 20év?!/. Néhol visszajön a labda, ha leütöd. A Kinizsi felső ehhez képest tekepálya
Ahogy vártuk, már az öltözőben elkezdtek letámadni J
Mi meg gondoltuk, nem kergetjük a kisebbeket, kihasználjuk, hogy magasabbak vagyunk.
Beálltunk zónába, hol így-hol úgy. Nem nagyon találtak fogást rajta.
A letámadás ellen is többször sikerült jó megoldást találni, mint rosszat.
Viszonylag uraltuk a meccset, mégha az előny nem is volt tetemes a félidőre.
Aztán a harmadik negyedben belelendültünk. Aztán a lendületbe majdnem bel is haltunk J
A negyedik negyed közepén úgy tűnt mégis van a meccs /+18 pont /, amikor kaptunk 2 perc alatt 3 trojkát, meg egy ziccert.
Időkérés, fújás, aztán Dia palánkos hármasa biztató előnyt kovácsolt a végjátékra J
SIKERÜLT!!!

Portugália – Magyarország 57 : 63 / 16:17, 12:16, 11:20, 18:10 /
Szabó 13/6, Csutorás, Pap 17, Miháczi 9/6, Szamosi 8, Balla, Hoffmann, Karlócai 2, Simon, Vukov 6, Hegedűs 8/3, Lakatos

Vacsi és pihi! képek
Holnapi nap a kikacsolódásé!
Tervezzük egy közeli kanyon meglátogatását !
Aztán este edzés, tudva ki lesz az ellenfelünk.